Komoly dilemmával kell szembenéznünk pénteken – idén a Black Friday és a „Ne vásárolj semmit” nap is november 25-én lesz.
A nemzetközi „Ne vásárolj semmit” napot minden év novemberének utolsó péntekjén tartják azért, hogy a szervezők felhívják a figyelmet a fogyasztói társadalom problémáira. Ezen a napon az lenne a cél, hogy ne vegyünk semmit, ám idén komoly kísértést kapnak még a legelszántabbak is, hiszen az őrületes leárazások és akciók napja, a Black Friday is ekkor lesz. A Black Friday-ről már irtunk egy előző cikkünkben most a „Ne vásárolj semmit” mozgalmat ismertetjük.
„Ne vásárolj semmit”
Magyarországon 2004-ben tartották meg az első Ne vásárolj semmit! napot, ám más országokban már több mint 20 éve mindig megrendezik. Az eredeti ötlet még 1992-ből, a kanadai Ted Dave-től származik, aki a reklámszakmában dolgozott, és ezzel szeretett volna tiltakozni a túlfogyasztásra buzdító reklámok ellen.
A férfi mottója csupán annyi volt, hogy Ami elég, az elég!, ám a Ne vásárolj semmit! nap terjedésével az ösztönzésnek más ennél komolyabb mondanivalója is kerekedett.
A „Ne vásárolj semmit” nap legfontosabb üzenete az, hogy még mielőtt megvásárolnánk valamit, alaposan gondoljuk át, hogy tényleg szükségünk van-e arra a termékre, és csak akkor adjunk ki rá pénzt, ha tényleg kell.
A Tudatos vásárlók Egyesülete felhívása
A Tudatos Vásárlók Egyesülete idén is megtartja Ne Vásárolj Semmit napi fogyasztói böjtjét. November végén, a karácsonyi nagy bevásárlás előtt arra emlékeztetjük magunkat és a T. Vásárlókat, hogy a fogyasztás nem egyenlő a boldogsággal.
- Évről évre több pénzt költünk el év közben és főleg karácsonykor. De tényleg boldogít a fogyasztás? Az elmúlt 10 évben több mint háromszorosára nőtt az antidepresszánsok használata.
- Egyre többet vásárolunk nem éppen egészséges, agyoncsomagolt, előkészített és mélyhűtött élelmiszereket: csak mélyhűtött pizzára mintegy 4 milliárd Ft-ot költünk évente.
- Miközben a 15-24 évesek több mint harmada napi szinten dohányzik, és az államnak hatalmas költséget jelentenek a dohányzásból eredő problémák, a tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskoláján a BAT Pécsi Dohánygyár nevével fémjelzett nagy előadót avattak.
- A gyerekeket célba vevő reklámnyomás is fokozódik. Ennek jegyében idén már ők is részt vehetnek a „Reklámzabálók matinéján.” Nálunk progresszívebb országokban betiltják a gyerekeknek szóló reklámozást.
- Folyamatosan emelkedik a tisztítószerek és kozmetikumok forgalma, miközben még mindig nincs alapvető egészségügyi és környezetvédelmi adat a minket körülvevő 80.000 kemikália túlnyomó részéről. Tudományos becslések szerint a fejlett világban az összes megbetegedés akár 25%-áért is a vegyi anyagok felelősek; a felnőtt férfiaknak 50%-os esélyük van a rákos megbetegedésre; a gyerekek 36%-a asztmás és allergiás – és számuk folyamatosan nő.
- Idén több alkalommal is találtak a magyar hatóságok olyan élelmiszereket, amelyekről kiderült, hogy több mint egy százalék génmódosított összetevőt tartalmaznak, és ez egyáltalán nem volt jelölve a csomagoláson. A bevizsgált élelmiszerek körülbelül 30%-a tartalmaz génmódosított összetevőt, amelyek élettani hatása még nem kellően ismert.
- Az elmúlt 13 év alatt majdnem megháromszorozódott az ásványvizet ivók száma. Az élelmiszer fogyasztás stagnálása mellett fejenként és évente 38 literrel iszunk többet belőle, mint 12 évvel korábban. Az ásványvíz-forgalom növekedésével párhuzamosan évente 20-30%-kal nő a felhasznált műanyag palackok mennyisége; évente több mint 1,2 milliárd PET palack végzi a szemétben.
A Black Friday lényege pedig az, hogy a webáruházak hatalmas leárazásokat tartanak, aminek köszönhetően sokkal olcsóbban vehetjük meg a karácsonyi ajándékokat, mint később. Pénteken mindenki eldöntheti, hogy elzárja, vagy előkapja-e a pénztárcát.